Piacra indult. Ám valami téglakerítés félével övezett tekepálya mellé érkezett. Hatalmas, súlyosnak látszó golyók lendültek csak úgy maguktól kopottas, megviselt, emberalakokat formázó bábuk felé.
A gömbökről távolról is látszott, frissen-ropogós húszezres bankók kandikálnak ki belőlük.
Százmilliárdokat érhettek, még lefelé kerekítve is. De ki mozgatja őket? A bábokkal érintkező csattanásaikat mintha más hangok is tarkították volna.
Böszörményi néni ágaskodott egyet. Aztán úgy is maradt a meglepetéstől.
Százmilliárdokat érhettek, még lefelé kerekítve is. De ki mozgatja őket? A bábokkal érintkező csattanásaikat mintha más hangok is tarkították volna.
Böszörményi néni ágaskodott egyet. Aztán úgy is maradt a meglepetéstől.
A versenypálya két oldalán egy-egy gerle illetve pávacsapat sorakozott. Az ő burukkolásuk és éles rikácsolásuk volt az a kísérő zaj. Pedig csak bemelegítettek. A java, a parti, csak most kezdődött.
Jobbról felsorakozó Páváék első embere kezdett. Hatalmasra tárta tarka farok-tollazatát és pávaszemeit. Egyetlen suhintással ledöntötte középről a királyt. Eddig soha nem hallott diadal-rivalgás hagyta el a csőrét:
– Hogy’ festenék a helyén?
Polgár, katona, doktor, tanító s néhány ma már tán-nevét-sem-tudjuk mesterség figurája azonban talpon maradt.
- A polgárt kíméljétek! A polgárt hagyjátok… utoljára! – rendelkezett a vezérnek látszó rikkantós.
A kopottas, megviselt emberalakokat formázó bábfigurák derekasan állták a sarat. Persze előfordult, hogy mégsem.
Gerléék balról a felcsert vették célba. De lyukat lőttek. Végül mégis Páváék végeztek vele. A végeredmény meg valahogy döntetlen lett. Hogy igazi XXI. századi mesét kerekítsünk, mondjuk így : null szaldó.
Csak a kopottas, megviselt emberalakokat formázó bábokról pattogzott le újabb lakk-meg festékréteg, sőt jó néhány faszilánk is.
X X X X X
ÉRTELME
- Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz.
- Lássuk, mit tud az egy híján húsz.
- Ne állj oda kugli-bábnak.
- Nem minden madár madár.
- Tudd a mesterséged nevét és csínjait-bínjait.
- A gerle legyen szelíd, a páva meg hiú és ostoba.
Jobbról felsorakozó Páváék első embere kezdett. Hatalmasra tárta tarka farok-tollazatát és pávaszemeit. Egyetlen suhintással ledöntötte középről a királyt. Eddig soha nem hallott diadal-rivalgás hagyta el a csőrét:
– Hogy’ festenék a helyén?
Polgár, katona, doktor, tanító s néhány ma már tán-nevét-sem-tudjuk mesterség figurája azonban talpon maradt.
- A polgárt kíméljétek! A polgárt hagyjátok… utoljára! – rendelkezett a vezérnek látszó rikkantós.
A kopottas, megviselt emberalakokat formázó bábfigurák derekasan állták a sarat. Persze előfordult, hogy mégsem.
Gerléék balról a felcsert vették célba. De lyukat lőttek. Végül mégis Páváék végeztek vele. A végeredmény meg valahogy döntetlen lett. Hogy igazi XXI. századi mesét kerekítsünk, mondjuk így : null szaldó.
Csak a kopottas, megviselt emberalakokat formázó bábokról pattogzott le újabb lakk-meg festékréteg, sőt jó néhány faszilánk is.
X X X X X
ÉRTELME
- Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz.
- Lássuk, mit tud az egy híján húsz.
- Ne állj oda kugli-bábnak.
- Nem minden madár madár.
- Tudd a mesterséged nevét és csínjait-bínjait.
- A gerle legyen szelíd, a páva meg hiú és ostoba.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése