Kolumbán Jenő: Tornyok dőlnek

Bizarr világot álmodok
léttől elrugaszkodottat,
majd undorodva hányhatok,
látva az oszló halottat...

Ragályt terjeszt köztünk a kor!
Agyunkból vérszomj gőzölög!
Testvér a testvért meggyötör!
A darálóban csont pörög.

A szó már régen messze szállt,
hatástalan a jó beszéd.
Forrást szomjazó nem talált.
Mérget fecskendeznek beléd.

Nem véd meg tőlük semmi sem.
A józan ész csak ténfereg,
nincs nekünk jövőnk,úgy hiszem.
Bűvölve szédülsz,réveteg

arccal nézel magad elé...
Dőlnek mesebeli tornyok
indulsz a pusztulás felé.
A jelenre átkot mondok.

2014.10.04