Tóth Sarolta: Művilágunk



Bennünk lapul a gonoszság,
kiáramlott, szabaddá vált.
Visszaélnek bizalmaddal,
erőszakkal, hatalommal.
A szeretet csak szóvirág,
fontos kellék: gombhoz kabát!
Ékezet a hangodon,
örülök, ha hallgatom.
Barátságnak nincsen ára,
hóembernek nincs kabátja.
Megkopott a jókívánság,
leszaggatták szép ruháját.
Gépesítették az embert,
robot-világ: nekem nem kell!
Művilágban műemberek
műalkotást nem művelnek.
Megváltozott az értelme,
hiányzik a szív belőle.


0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése