Tomor Gábor: Mondják és mondják

Mottó: Ha nem figyelek oda, úgy fogok megöregedni, hogy elfelejtek felnőni előtte. (Graffiti)                                                                                                                                  

Hőn szeretés

Kánikula, azaz hő – hő – hő. Beszélgetés – kábító.
– Hogy van?
– Remekül.
– Ne mondja…
– Mondom én!
– Bővebben, ha kifejtené!
– Nos hát, nincs nálam boldogabb ember.
– Ez hogy lehet?
– Hallott arról, hogy mi adja a legtöbbet, a legnagyobb szenvedélyt az embernek? Hát a beteljesületlen szerelem.
– Na és?
– Na és, na és. El tudja képzelni, nekem hány van ilyen?


Elviselhetetlen        

– Elképesztő! – panaszkodik Monori, a szomszédja felé intve. – Ez egész nap így nyüzsög, tüsténkedik. – Majd fancsali képpel hozzáteszi:
– A legrosszabb, hogy ezt nekem kell kevés pénzért elviselni.


Ez is eredmény
Demonstráció, bármiért. Egy elképzelt tájékoztatás, az akción túl:
– Megtiszteltetésnek vette, hogy láthatta magukat, a miniszter úr.


Minek sietni?

Cím a lapban: „Mi lesz itt egy-két év múlva?!”
– Az én gondom, hogyan élem túl a holnapot – dörmögi valaki.
– De ’szen a mai napnak sincs még vége – veti társa ellene.
Borízű hang korholóan:
– Ne már, hogy ennyire előre tervezzetek!


Érzékeny alkat

– Hazudok, csalok, rabolok, gazemberség – tudom én is. De hogy ezt mind a szemembe mondják… Hát, nagyon rosszul esik…


Szomorúság

Politológus-filozófus házaspár válni készül. Egyikük sokadszor jegyzi meg:
– Ó, én szerencsétlen! Rád pazaroltam a legszebb érveimet…



Közkívánság

Hővel kezdtem, legyen stílszerű a zárás.
Jól emlékszem, egyszer mennyire megviselte kedvelt hetilapunk munkatársát a forró nyár. Olyannyira, hogy ennek hangot is adott. Egyik cikke indításaként felsóhajtott – valljuk be, férfitársak, szívünkből szólt: – Jól esne most egy jó hideg nő!




A kép címe: Ökörkoponya; Georgia O’Keeffe festménye