Koczeth László: Reflexiók, elmélkedések Lucius Annaeus Seneca erkölcsi leveleit olvasva




1.
Senki nem ment fel attól megszülessél, hogy érezz,
de szabaddá ne könyörületből, hanem önnön akaratodból légy,
akkor minden valós és érzelmi börtön rácsai átjárhatók.

2.
A bölcsesség te magad vagy, benned lakozik.
Hántsd le  a gyümölcs héjját, s előtted az édes dicsőség.
De utad nem lesz könnyű.
3.
Egy magas, gyönyörű fa önmagában nem rejt csodálatot, ha az erdő fái egyformán olyan magasak.
Azt, hogy a levelei finomabbak, termése édesebb kutató szemednek kell észrevennie.
4.
A tehetség alapszálakon szövődik, elvenni semmit nem szabad belőle, mert összeomlik.
Hibái eltörpülnek az egység szépségén.
5.
Ha földre kerültél, s elég bölcs vagy hozzá
szellemed, vagy két kezed talpra segít.
6.
Szerelmi titokból előbb-utóbb mendemonda lesz
7.
A lelki nyugalom alapja, semmit sem tenni igazságtalanul
Nyugtalanok a fékezhetetlenek, akik bár lehet, hogy szeretnek, de másnak is felkínálják magukat.
A  szerelmek hazugságait az élet körülményei okozzák, de csak akkor bocsáthatók meg, ha mindkét fél érdekében meglévő érzelmi kapocs megerősítése érdekében születtek.
Minden más erkölcstelen, vagy hazug.
Ha az összetartozó emberek nem támaszai többé egymásnak, sóhajt a Föld.

- a gondolatok sajátjaim, nem szó szerinti fordításból származnak -  az ihletet a Mester adta hozzá.

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése