Kőhalmi Levente: Fel, halottak
















Fel, halottak s halálraítéltek!
Fel, barátim, csak nézzétek!
Fel kedves rágj csak! Étek
vagyok neked s vétek.

Fel, halottak s halálraítéltek!
Legyetek részei az létnek,
legyetek rabjai az egésznek,
s hű társai enyészet szelének!

Fel, halottak s halálraítéltek!
Nincs már újabb csodaréteg,
nincs újabb vadcsalétek,
társaság sincs, csak lélekszegények.

Fel, halottak s halálraítéltek!
Némán nézzétek, ha beszélek,
szótlan érezzétek, hogy élek,
hisz tudjátok, mi lész az ítélet!

Fel, halottak s halálraítéltek!
Nem sajog már, hogy félek,
s nem villan már kékje az égnek,
engem is halálra ítéltek!

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése