Sütő Barnabás: A múlt tetején

















Nincs ami tartson e földön, mert csak az életem őrzöm;
Régi erőm hazatért, s vágyik a szép napokért...

Látom az újban a régit s már ez a kép beleszédít;
Angyali-ördögi jó, elfeledett zeneszó ...

Elszabadul ma a létem, repked a csillagos égben;
Fojtja a vágy a reményt, reszket az életemért ...

Mégis örül, s vad a lelkem, mert igaz az mire leltem;
Tiszta a szó, s az enyém. Állok a múlt tetején ...

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése