Sütő Barnabás: A múlt tetején
Nincs ami tartson e földön, mert csak az életem őrzöm;
Régi erőm hazatért, s vágyik a szép napokért...
Látom az újban a régit s már ez a kép beleszédít;
Angyali-ördögi jó, elfeledett zeneszó ...
Elszabadul ma a létem, repked a csillagos égben;
Fojtja a vágy a reményt, reszket az életemért ...
Mégis örül, s vad a lelkem, mert igaz az mire leltem;
Tiszta a szó, s az enyém. Állok a múlt tetején ...
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése