Molnár József: Papír-folyók 9.

Szögesdrót-vágó félelema létezés.Porszem-
álmaink gúlaként
hevernek van és a
nincs között.

Már az
igazmondás lépcsői
sem visznek. Lefelé
zuhanó utakba
botlok, könyörtelen

házfalak közé
menekülő
szendvics-önmagam
eszem.

Cseppenként hullok
az alvilágba, ahol
minden
halottnak új életet
viszek.