Gere Irén: oda a nyár!

festett egem
vörösre vált
szél fúj
félnek a fák

ősz jön
viharkabát
lóg a fogason
sorára vár
tél lesz
üres kazán fázik
szégyene fáj
kopik a táj
csapzott tollú
riadt madár
piheg a dróton
oda a nyár...