Bihary Emőke: Cím nélkül




A hetedik X-hez közeledve sem szokása leülni járműveken. Már ha nagy ritkán egyáltalán felszáll. Ez olyankor szokott előfordulni, amikor illik valahol megjelenni. „Endimanchée”. Magyarul kinyalva.
Így üldögélt néhány napja a félig üres 75-ös trolibuszon. Előtte két hölgy. Mellette és srégen szemben vele egy-egy jól kigyúrt, termetes fiatalember. Mögötte is. Akármelyik helyet választotta volna, csak szűkösen fért el bő ötvenhárom kilójával. Nyilván ez volt az oka, hogy a két ülés sor között - Isten tudja miért szüntelenül forgolódó fiatal nő - (vastag, sötétre színezett, valószínűleg szilikonozott ajkai voltak; nem tudja, miért, de ez maradt meg róla benne, a vastag, sötétre színezett, valószínűleg szilikonozott szájai) – szóval a szüntelenül forgolódó fiatal nő többször súrolta az arcát a hátán hordott hátizsákjával. Végül nem bírta tovább, és a kezével odébb billentette az ominózus tárgyat.
Ne élje át senki, ami ez után következett. Nyomdafestéket nem tűrő szitok áradat cigányokról, érinthetetlen saját tulajdonról, meg hasonlókról. Szerencse, hogy a sértett félben benn akadt a szusz, mert mire visszanyerte, már elhatározta, nem megy bele egy kilátástalan, véget nem érő, alpári adok-kapok szópárbajba. Ugyanis az előtte ülő hölgy, anélkül, hogy megfordult volna, látta volna, mi történt, rázendített:
- Ilyenek ezek!!!! Csak lopásból tudnak megélni!!! Nézze, meg, nincsen-e nyitva van a táskája???? És a mobilja???? Megvan a mobilja????
A troli, mint említettem, félig üres volt. A lecigányozott asszony segélyt kérőn pillantott előbb a mellette, majd a vele  átellenben szemben ülő fiatalemberre. Előbbi mélán bámult ki az ablakon, utóbbi teljes lényével elmerült a mobiljában.
Az idős asszonyt nem is a vele történtek dúlták fel, és nyugtalanítják igazán. Azóta egy barátnője, meg egy ismerőse is beszámolt hasonló kalandjáról.
Még csak nem is a hátizsákos utastárs kirohanása. Ő, a maga módján, akár jogosnak is érezhette a viselkedését, jóllehet járművön jogilag a zsákjának nem a hátán, hanem a kezében lógatva lett volna a helye.
Hanem az a harmadik. Az, aki - mit sem látva, mit sem tudva - szítja tovább az ingerültség tüzét.

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése