A Szent István-téri parkban ül, az egyik árnyékos padon. 39 fokos hőségben.Átmenet a hajléktalan és a nagyon kispénzű nyugdíjas között. Több napos borosta, Runcájz frizura, homályos tekintet. De nem tűnik alkoholosnak. Szája csücskében az a mindent-mindenkit lesajnálóan fityegtetett cigarettavég. Ahogy közeledek, nemtörődöm mozdulattal az út közepére hajítja. Illetve hajítaná. Mert a csikk a cipőm orrán landol. Nem tudom megállni. Megállok. És néhány udvarias szót szólok sétáló kismamákról, gyerekekről, tisztaságról, felelősségről, felelőtlenségről. Eljutott a szívéig-agyáig? Választ nem kapok. Sem sértőt, sem sértettet. Sikernek könyvelem el.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése