Pásztor Piroska: Magamnál felejtlek













Magamnál felejtlek,
legyél velem mindig,
reggelente láthasd,
szemem, mire nyílik.
Vagy hordlak zsebemben,
megérinthesselek,
nem duglak el mégsem,
szemembe fényezlek.
Fülembe is bújhatsz,
hallhasd tüzes zeném,
mit a vérem dobol,
amit lelkem zenél.
Vérembe merítlek,
érezd száguld, lüktet,
ha fáradsz, pihenni
a szívembe térj meg!
Egy pici kamrában,
hidd el, jó lesz neked,
féltő, óvó zugban
kapsz ,örök rejteket.

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése