Hevesi Éva: Tűnő pillanat




Száraz homokként elpereg
tovatűnik a pillanat.
Fogva tart kósza képzelet:
szádból oltanám szomjamat.
Az óra álmosan ketyeg.
Növesztek sólyom-szárnyakat:
kutatnám lépteid nyomát,
játékos szellő simogat.
Röpülnék héthatáron át,
elvinném hozzád álmomat.
Az idő homokként pereg,
tovatűnik a pillanat.

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése