Koczeth László: Az utolsó völgy

az első nem
az első enyém
az első puskaszó

a völgyben
már csönd van

anyák sírnak
lányok búcsúznak
szivárványtól
apák öklüket szorítják
barátok magukban
dúdolják dalainkat

szelek
fenyvest
gabalyítanak
napkorong éget
aratatlan vetést
komor gomolyfelhők
vonulnak

bűneink
bocsánatért
esedeznek